.
    

   

A hidegháború öt legnagyobb konfliktusa

A hidegháború öt legnagyobb konfliktusa

/Harmat Árpád Péter/

 

A második világháborúban még szövetséges szovjetek és amerikaiak – akik Hitler ellen még hajlandóak voltak összefogni – a háborút követően ellenségekké váltak. Mivel politikai berendezkedéseik ellentétesek voltak – hisz az USA és szövetségesei a kapitalizmust, a szovjetek és szövetségeseik pedig a kommunizmust követték, szinte törvényszerű volt az elhidegülést. Az 1946 és 1989 közti időszakot, melyben az akkori két nukleáris szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió - illetve szövetségi rendszereik (NATO és a Varsói Szerződés) egymással versengtek és a másik fél elpusztítására készültek, hidegháborúnak nevezzük. A 43 évig tartó időszak öt jelentősebb nemzetközi konfliktust hozott:

 

1. Koreai háború (1950-1953) Ez a háború 1950 és 1953 közt zajlott Ázsiában, a Koreai félszigeten. A két és fél Magyarországnyi terület északi részéről a szovjetek, déli részéről pedig az amerikaiak űzték el a második világháborús japán hadsereget. Így északon szovjet és kínai nyomásra kommunista berendezkedés alakult ki a Koreai Köztársaság létrejöttével, míg délen amerikai mintát követve megalakult a kapitalista Korea.

A megosztottság állandósulni látszott, ám egyszercsak 1950 nyarán az északiak váratlanul lerohanták délt. A harcokba észak oldalán a szovjetek és kínaiak, dél oldalán pedig az amerikaiak avatkoztak be. Végül 1953 nyarán tűzszünet jött létre (panmindzsoni fegyverszünet), nagyjából azon a vonalon, ahol 1945-ben is volt a határ (38. szélességi kör). Békekötés máig nem történt, a két ország közt egy 4 km széles és 2500 km hosszú demilitarizált övezet húzódik és mindennapos az ellenségeskedés.

2. Szuezi válság (1956): Egyiptom elnöke Gamal Nasszer szovjet segítséggel államosította a Szuezi csatornát, mely a nyugati hatalmak számára kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal volt. Anglia, Franciaország és Izrael válaszul háborút indítottak Egyiptom ellen. Végül Hruscsov kijelentette: világháborút kezd, ha nem hagyják békén Egyiptomot. A válságnak része volt az 1956-os forradalom is: Hruscsov egyszerre követelte a nyugatiak távolmaradását Egyiptomtól és a forradalmi Magyarországtól.

3. Berlini fal (1961): LINK Berlin városa 1948 után 13 éven keresztül két zónára oszlott: egy nyugat barát zónára és egy oroszok megszállta övezetre. Ezek közt csak gyér elválasztó vonal létezett. Ám 1961-re tömegessé váltak az átszökések az orosz övezetből nyugatra. Ezért 1961 augusztus 13-án Hruscsov elrendelte egy fal felépítését. A 28 éven keresztül, egészen 1989-ig fennálló, átlagosan 3,5 méter magas fal 160 km hosszan kanyargott a városban. (Összesen 80 embert lőttek agyon a 28 év alatt, a fal átmászásakor.)

4. Kubai rakétaválság (1962)LINK Kuba szigetén 1959-ben Fidel Castro forradalma után egy szovjetbarát kommunista rezsim alakult ki. Három évvel később a szovjetek titokban rakétákat telepítettek Kubába, melyek fenyegették a nagyon közeli USA területét. Ám 1962 októberében egy amerikai kémrepülő felfedezte a szovjet rakétákat. John F. Kennedy elnök az amerikia flottával körbezáratta Kuba szigetét (blokád). Közel állt a helyzet az atomháborúhoz.

Ám a két szuperhatalom vezetői, Kennedy és Nyikita Hruscsov - az utolsó pillanatokban végül megállapodás kötöttek. Az alku szerint a szovjetek elviszik a rakétákat Kubából, amiért cserébe az amerikaiak meg Törökországból vonják vissza rakéta támaszpontjaikat. A válság végén forródrót létesült a két szuperhatalom közt. (Az amerikai sajtó egyértelmű amerikai győzelemként tálalta a válság megoldását, szót sem ejtve az oroszokkal kötött alku törökországi részéről.) Összességében kijelenthető, hogy az 1962 október 16 és 28 közti 13 nap máig a harmadik világháború esélyét leginkább megközelítő konfliktus volt.

Vietnámi háború (1957-1975)LINK. Vietnám 1885 -re Franciaország gyarmat lett. Később, a II. világháborúban Japán hódította meg. A háború után visszatért a francia uralom, de 1945 szeptemberében a vietnámiak önálló országot kiálltottak ki és harcot kezdtek a franciák ellen. Ezt a harcot végül 1954-re Vietnám nyerte (csata: Dien Bien Phu), a franciák távoztak. Ekkor azonban Vietnám kettészakadt:  Északon kommunista köztársaság jött létre, délen nyugatbarát, kapitalista állam. A két országrész 1955 ben háborút kezdett egymással, melyben 1960-tól az USA is beavatkozott a déliek oldalán.

Az északi kommunista haderőt VIETKONG -nak hívták. A harcok 1960 és 1973 közt Amerika fokozott részvételével zajlottak (1968-ra fél millió amerikai harcolt az országban). Végül az USA feladta az otthoni tiltakozások miatt és 1973-ban, Nixon elnök parancsára az amerikai sereg kivonult Vietnámból. Később 1975-re Észak-Vietnám győzött Ho Si Minh vezetésével.

További hidegháborús válságok

Jelentős konfliktusnak számított a hidegháború kezdetén, 1949-ben kialakult "berlini válság" melynek nyomán megszületett az elkülönülő NDK és Nyugat-Berlin. Ennek a nemzetközi konfliktusnak folyományaként jöttek létre egyébként a hidegháború két nagy katonai szövetsége: 1949-ben a NATO, majd 1955 -ben a Varsói Szerződés. Ugyancsak fontos hidegháborús válsággócnak számítottak a keleti tömb országaiban sorra kialakuló lázadások: például az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, az 1968-as prágai tavasz és az 1980-as lengyel mozgalom.

Jelentős válsághelyzetet hozott létre az 1979-es iráni iszlám forradallom is és az azt követő 1980-as (több mint egy évig tartó) teheráni túszdráma. Kiemelendő még a szovjetek afganisztáni háborúja. A Szovjetunió ugyanis 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. Az USA viszont titokban a felkelőket támogatta fegyverekkel. Végül 1989-ben az oroszok feladták a hiábavaló harcot, ám közben az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt). Válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiától meg a keleti országai maradtak tüntetőleg távol. A hidegháború korában nagyon komoly konfliktus-területnek számított a fegyverkezési verseny és az úgynevezett "űrverseny". Az előbbit illetően a két nagy tábor egyaránt a több, korszerűbb és nagyobb pusztító erejű fegyverrendszerek létrehozására törekedett.

A hagyományos fegyverek terén főleg a harckocsik, vadászgépek, csatahajók, tengeralattjárók terén versengtek, míg a stratégiai fegyvereket illetően a nukleáris fegyver-arzenál, az atomtöltetek jelentették a legfontosabb "versenyterületet". Ami az űrversenyt illeti: az első időszakot a 60-as évek jelentette. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő ember, amerikai lett (1969-ben, Neil Armstrong). Később, Ronald Reagan és Brezsnyev idején, 1981 -től az űrverseny átalakult űrfegyverkezési versennyé (csillagháborús tervek) amit végül a szovjet pénzügyi források gyérülése és a Szovjetunió felbomlása miatt Amerika nyert. A hidegháború végét sokan a berlini fal 1989 -es lebontásához, míg mások a Szovjetunió 1991-es felbomlásához kötik. Ám akárhogyan is nézzük: a hidegháború az emberiség történetének egyik fontos és sajátos korszakát jelentette.

 

Harmat Árpád Péter