Mit gondolsz a románok és szlovákok középkori történelméről?
Bejelenkezett felhasználók
Nincs
Legutolsó hozzászólások
- A magyar és egyetemes történel...
Hali a I. Mátyás a Habsburgoknál nem II.Mátyás len...
05.05.12 20:10
By Mészáros gergely - A hűbériség és a középkori lov...
Kedves Alexandra! Küldtünk Önnek levelet a regiszt...
06.02.12 07:38
By Harmat Árpád - Gyarmati György: A Rákosi-kors...
Kedves Alvarando! Elfogadom amit ír, de akkor is a...
14.01.12 10:44
By Dr. Kollár Gordon - Gyarmati György: A Rákosi-kors...
Kedves Doki! Amint a rovatcím mutatja, könyvajánló...
13.01.12 20:18
By Sásdi Tamás - Gyarmati György: A Rákosi-kors...
Az elég rövidke - nyúlfarknyi - recensióból nem so...
13.01.12 17:50
By Dr. Kollár Gordon
Legutolsó fórumbejegyzések
Nincs üzenet
Történelem érettségire felkészítés
Történelemből érettségire felkészítés
Vásárhelyen és Szegeden!
Internetes lehetőségek:
- lektorálás
- szakdolgozathoz segítségnyújtás
- tételek kidolgozása
- versenyekre felkészítés
Érdeklődni lehet a honlap főszerkesztőjénél:
0630/407-8033
Email: harmatta@gmail.com
Történelem Klub Hírlevél
Please wait...Honlapinformációk
Tagok : 683
Tartalom : 683
Tartalom találatai : 387287
Tartalom : 683
Tartalom találatai : 387287
Oldalainkat 150 vendég böngészi
Az Árpád-ház kihalását követő évszázadokban a magyar nemesség kénytelen volt idegen európai uralkodóházak uralkodóit elfogadni trónján. Az első két évszázadban francia Anjouk, német Luxemburgok, osztrák Habsburgok és lengyel-litván Jagellók egyaránt megfordultak hazánk élén. Ezt a korszakot, 1301 és 1526 közt a Vegyes-házi királyok korának nevezzük. |
|
2011. augusztus 09., kedd
Mátyás király háborúi, külpolitikája /készítette: Sásdi Tamás/ A török-magyar viszony Hunyadi Mátyás idején II. Mehmed 1459 nyarán befejezte Szerbia meghódítását. 1462 tavaszán a szultáni hadak elűzték IV. Vlad havasalföldi vajdát. II. Pius pápa kezdeményezésére 1459-ben Mantovában kongresszus nyílt keresztes had szervezése céljából. Az összefogást nem ... Bővebben...
2011. augusztus 09., kedd
Merénylet kísérlet Károly Róbert királyunk ellen /készítette: Rosu Mária/ Károly Róbert harca a kiskirályok ellen Az utolsó Árpád-házi király, III. András halála után (1301. január 14) egy ideig harc folyt a magyar trónért a jelentkezők közt, ám végül Károly Róbert győzedelmeskedett, és az első, sebtiben véghezvitt 1301 -es koronázása után 6 évvel,... Bővebben...
2011. augusztus 09., kedd
A király, aki 50 évig ült hazánk trónján: Luxemburgi Zsigmond /készítette: Sásdi Tamás/ A bárók uralma: Nagy Lajos királyunk trónját Mária örökölte (1382-85), aki anyja, Erzsébet gyámsága alatt kezdte meg uralkodását. A trónváltozás súlyos és tartós következményekkel járt. Első ízben fordult elő, hogy a koronát nő viselte, és mind az udvar, mind a... Bővebben...
2011. augusztus 09., kedd
Hunyadi János harcai a török ellen /Mednyánszky Rudolf/ Zsigmondnak nem volt fiúgyermeke, ezért Erzsébet lányának a férjét, Habsburg Albertet jelölte utódául, aki csak komoly engedmények árán tudta megnyerni a bárók bizalmát. Albert nem tartotta be ígéretei, ezért a magyar nemesek és a bárók országgyűlést kiharcolva (1439) és itt léptek fel a király ellen, ez a... Bővebben...
2011. augusztus 08., hétfő
Vegyesházi királyaink I. (1301-1439 közti évek) /készítette: Harmat Árpád Péter/ I. Károly Róbert (ur.: 1301-1342) Károly Róbert (eredeti nevén: Caroberto Anjou) apja Martell Károly, anyja pedig Habsburg Klemencia volt. Apja szülei révén volt Árpád-házi rokon, mivel apai nagyanyja Mária, V. István magyar király lánya volt. (Tehát V. István dédunokájaként jött... Bővebben...
2011. augusztus 08., hétfő
Vegyesházi királyaink II (Az 1439 és 1526 közti évek) /készítette: Harmat Árpád Péter/ I. (Jagelló) Ulászló (ur.: 1440-1444) I. Habsburg Albert halála után (1439. október 27) Magyarországon két jelentős nemesi párt alakult ki: az egyik a Habsburg-párt volt, a főnemesség többségének részvételével, a másik pedig a Jagello párt a köznemesség... Bővebben...
2011. augusztus 08., hétfő
A középkori Magyarország művelődéstörténete /készítette: Sásdi Tamás/ Az Árpád-kor Építészet: Az államalapítás után hazánkban is meghonosodott a román építészeti stílus, de szinte semmi nem maradt meg mára. A legtöbb nagy építkezést csak írásos emlékeinkben találhatjuk meg, pl. a székesfehérvári háromhajós bazilika, amit Géza alatt kezdtek el... Bővebben...
Ha folyamatosan figyelni szeretnéd oldalunkat, vagy csak egy-egy témakört, használd a Történelem Klub RSS lehetőségeit.
