1) 1578. május 19: Villámcsapás éri a Luxemburgi Zsigmond által építtetett budai Friss palota előtti "címertoronyban" lévő török lőportárat. A palota kövei a korabeli leírások szerint a pesti partig repültek és átszakították a hajóhidat is. A források  kétezer és hatezer közé teszik az áldozatok számát ; Szamosközy István szerint  "csak fizetett nép [katona] tizenkét száz veszett akkor" (az alacsonyabb számot támasztja alá, hogy az 1686-os ostrom alatt ugyanitt bekövetkezett robbanás ezerötszáz áldozatot követelt). A katasztrófa volt az egyik oka annak, hogy a posztját tizenkét éve betöltő budai pasa, Szokoli Musztafa négy hónappal később megkapta a selyemzsinórt (azért tudta ilyen sokáig megőrizni a hivatalt - a hódoltság alatt egy budai pasára átlagosan alig másfél év jutott -, mert a nagybátyja Szokoli Mehmed nagyvezír, II. Szelim szultán veje volt, de az uralkodó halála után megfosztották a hatalomtól).

2) 1802. május 19 (a Franciaországban akkor használt forradalmi naptár szerint X. év floréal 29.) : Napóleon megalapítja a Becsületrendet; a kitüntetés első átadására a Bastille bevételének tizenötödik évfordulóján került sor.

3) 1912. május 19: 64 éves korában meghal Boleslaw Prus lengyel író, újságíró (valódi nevén Aleksander Glowacki).

Ajánlja ismerőseinek...

1)  1830. május 18: Goldmark Károly zeneszerző születése Keszthelyen.

2) 1872. május 18: Bertrand Russell angol matematikus és filozófus születése a dél-walesi Trellechben. Ő az 1950. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettje.

3)  1974. május 18: Az első indiai atomrobbantás a Thar-sivatagban.

Ajánlja ismerőseinek...

1) 1642. május 17: Francia misszionáriusok megalapítják Montreal városát.

2) 1907. május 17: Dsida Jenő költő születése Szatmárnémetiben.

3) 1974. május 17: Föld körüli pályára áll az első meteorológiai műhold, az amerikai SMS-1.

Ajánlja ismerőseinek...

1) 1881. május 16: Megalakul a Magyar Vöröskereszt.

2) 1927. május 16: Máthé Erzsi (eredeti nevén Mertz Erzsébet) színésznő születése Budafokon.

3) 1929. május 16: Az első Oscar-gála.

Ajánlja ismerőseinek...

1) 1917. május 15: Osztrák-magyar győzelem az otrantói tengeri csatában. A Monarchia hadvezetése megkísérelte az otrantói szorosban  kiépített blokád feltörését (ezt elvileg a tengeralattjárók ellen használták, de a gyakorlatban eléggé átjárható volt). A diadal reményében még a nappali támadás kockázatát is vállalták (1916 karácsonyán már elértek egy kisebb sikert, amikor fedezték két német tengeralattjáró visszatérését, de az éjszaka volt és az ott harcolók egyikéből sem lett magyar kormányzó a háború után). A vállalkozásra a "Novara", "Helgoland" és "Saida" cirkálókat jelölték ki, a parancsnokságot a "Novara" kapitánya, Horthy Miklós látta el (őt egyébként 1916 júliusában már kiküldték egyszer Otranto ellen). A hajók 15-én hajnalban érték el a tengerzárat és rövid idő alatt 14 blokádhajót süllyesztettek el (ezek felfegyverzett halászgőzösök voltak; Horthy az emlékirataiban 21-ről ír, de ebben benne vannak azok is, amik valójában csak megrongálódtak). A  halászhajók riasztották a Brindisiben állomásozó angol és olasz cirkálókat és rombolókat, amelyek követték a három visszavonuló cirkálót és nagyjából délelőtt fél tízkor tüzet is nyitottak. A lövések többsége a "Novarát" érte, mert ez haladt leghátul; Horthy helyettese elesett, a parancsnok (negyed tizenegy előtt öt perccel) súlyosan megsebesült és egy időre az eszméletét is elvesztette. A hajó fél tizenegykor súlyos találatot kapott és le kellett állítani a kazánokat; a "Saida" (a kötelék leglassabb hajója, ami éppen ezért az élen haladt és nagyjából védve volt) vette vontatókötélre. A három hajót az mentette meg a megsemmisüléstől, hogy délben a helyszínre érkezett a "Sankt Georg" cirkáló, amit az ellenség a  felmentő sereg előőrsének hitt és felhagyott az üldözéssel. A blokádon ütött rést később befoltozták (a tengeralattjárók ezután is átmentek rajta); Horthy 1918 februárjának végén megkapta az ellentengernagyi kinevezést (valószínűeg az időbeli  egybeesés miatt születhetett az a legenda, hogy február elején részt vett a cattarói matrózlázadás leverésében és ezért léptették elő; valójában  Otrantóért, de meg kellett várni, amíg felépül).  Otranto igazi jelentősége abban állt, hogy a tengeralattjárók után végre a Monarchia felszíni flottája is elkönyvelhetett egy sikert, amit a két háború között a kormányzó köré épített kultusz hatalmas diadallá növelt.

2) 1926. május 15: Peter Shaffer angol drámaíró születése az északnyugat-angliai Blackpoolban. Az ő színdarabján alapul Milos Forman Amadeusa.

3) 1955. május 15: Ausztria, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország külügyminiszterei (Leopold Figl, John Foster Dulles, Molotov, Harold MacMillan későbbi angol miniszterelnök és Antoine Pinay) Bécsben aláírják az osztrák államszerződést, amelyben a négy ország elismeri és szavatolja Ausztria függetlenségét és területi integritását és ígéretet tesz a csapatkivonásra; ezzel véget ér az ország tízéves  megszállása. A szovjetek megnyugtatására  (attól tartottak, hogy a felszabadulás után az ország a NATO tagja lesz) az osztrák parlament 1955. október 26-án egyhangúlag elfogadta a szövetségi alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kimondta Ausztria örökös semlegességét.

Ajánlja ismerőseinek...

1) 1912. május 14: Hegedüs Géza író, költő születése Budapesten.

2) 1955. május 14.: A Szovjetunió és hét közép-európai szocialista állam (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia) képviselői aláírják a Varsói Szerződést (pontos nevén "Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés"). A NATO 1949-es megalakítására és az NSZK felvételére válaszul létrehozott szervezet tagjai kinyilvánították, hogy ha a tagállamok bármelyikét más európai állam vagy államszövetség részéről támadás éri, az ENSZ Biztonsági Tanácsának Tájékoztatása mellett azonnali fegyveres segítséget nyújtanak az áldozatnak (ehhez fel is állítottak egy szövetségi haderőt). A szerződést később azzal egészítették ki, hogy a tagországok engedélyezték saját területükön szovjet csapatok állomásozását (az osztrák államszerződés miatt ki kellett vonni a szovjet csapatokat Ausztriából, ezért "elveszett" Magyarország is, ahol  az ausztriai szovjet erők ellátása címén tartózkodott a Vörös Hadsereg; ezt a problémát orvosolta az 1957-ben kötött magyar-szovjet szerződés és a szövetségi alapokmány kiegészítése). Az 1968-as csehszlovákiai bevonulás formailag a Varsói Szerződés "hadgyakorlata" volt (a románok és az albánok kimaradtak belőle; utóbbiak a kínai-szovjet viszony megromlása miatt 1961-től nem vettek részt a szövetség munkájában, a "prágai tavasz" évében pedig ki is léptek). A húsz évre szóló szerződést (amelynek célja burkoltan a szocialista országok "lojalitásának" biztosítása volt) 1975-ben tíz, 1985-ben pedig újabb húsz évvel meghosszabbították. A német újraegyesítés után az NDK is kilépett; a szervezet megszűnését végül az elvi irányításért felelős legfőbb politikai szerv, a Politikai Tanácsadó Bizottság 1991. február 25-i budapesti ülése mondta ki.

3) 1992. május 14.: 69 éves korában meghal Klaniczay Tibor Kossuth-díjas  irodalomtörténész, akadémikus, az MTA Irodalomtudományi Intézetének alapítója, Klaniczay Gábor középkortörténész édesapja.

Ajánlja ismerőseinek...

1) 1717. május 13: Mária Terézia születése.

2) 1912. május 13: Várkonyi Zoltán születése Budapesten.

3) 1981. május 13: Merényletkísérlet II. János Pál pápa ellen a Szent Péter téren (szokott heti programját követve megjelent a téren összegyűlt hívők előtt, ezt a tömeget használták ki a merénylők, hogy észrevétlenek maradhassanak).  Az egyházfőt négy golyó találta el és súlyosan megsebesült, de életben maradt (a Fátimai Szűzanya beavatkozásának tulajdonította a "csodát", a támadás ugyanis egybeesett az 1917-es első jelenés évfordulójával). A merénylőt, Mehmet Ali Agcát a helyszínen elfogták (a társa, Oral Celik elmenekült) és életfogytiglani börtönre ítélték. A pápa megbocsátott neki és két évtized után kijárta a szabadon bocsátását; amikor hazatért Törökországba, a merénylet előtt ott elkövetett bűncselekményekért perbe fogták és újból bebörtönözték - csak 2010-ben kapta vissza szabadságát. A merénylet mögött az egyik teória szerint a KGB és a bolgár titkosszolgálat állt (az elmélet szerint a szovjetek attól féltek, hogy a lengyel egyházfő tevékenysége destabilizálhatja a keleti blokkot, ezért a bolgárokon keresztül felfogadták a két törököt, akik egyébként egy szélsőjobboldali terrorszervezet, a "Szürke Farkasok" tagjai voltak). A két ország természetesen tiltakozott a vád ellen és azt állították, az amerikai titkosszolgálat tervelte ki az egészet és hamis nyomokat hagytak hátra, hogy így járassák le a szovjeteket. Szerintük a CIA kapcsolatba lépett a "Gladio"(a hidegháború elején Nyugaton létrehozott, a kommunista invázió sikere esetén partizánharcra szánt szervezet, amely a "veszély" elmúltával önállósodott) török szárnyával és ők fogadták fel Agcát és Celiket. Agca a  2010-es szabadulása után egy harmadik elmélettel állt elő, amely szerint az egyik bíboros állhatott a merényletkísérlet mögött.

Ajánlja ismerőseinek...

1) 1664. május 12: A "Tartuffe" ősbemutatója Versailles-ban

2) 1797. május 12: A százhuszadik velencei doge, Lodovico Manin lemondásával ér véget a Velencei Köztársaság története. Az első koalíciós háborúban Velence elvileg semleges volt, de ezt egyik hadviselő fél sem tartotta tiszteletben és behatoltak az észak-itáliai birtokaira. A franciák (Velence elvi hozzájárulásával) támaszpontot építettek ki Veronában; amikor a Dolomitokban parasztfelkelések törtek ki a fosztogató megszállók ellen, Bonaparte tábornok a Köztársaságot vádolta azzal, hogy nem tud rendet tartani a tulajdon területén és elégtételt követelt (egyenrangú félként tárgyalt Velencével, ráadásul még csak nem is egy hivatásos diplomatát küldött, csak egy egyszerű szárnysegédet, ami külön megalázó volt). Április közepén, a leobeni előzetes békeszerződés aláírásával egyidőben a veronaiak is fellázadtak és  Balland tábornok, a francia helyőrség parancsnoka csak egy hét alatt tudta leverni a zendülést (a franciák ezt is a velenceiek számlájára írták). A hónap végén velencei vizeken tűzpárbajra került sor a helyőrség és a franciák között; az egyik francia hajó kapitánya is elesett (a hajó, az "Itália felszabadítója" Bonapartéról kapta a nevét). Mindkét fél a másikat vádolta és önvédelemre hivatkozott. Bonaparte most már nem a vétkesek megbüntetését követelte, hanem a Köztársaság addigi államrendjének teljes felszámolását és hadüzenettel fenyegetőzött. A franciák nem rendelkeztek hajóhaddal, a város pedig hónapokig bírta volna élelemmel az esetleges ostromot, de végül engedett a fenyegetésnek és harc nélkül megadta magát. A Nagytanács utolsó, 12-ei ülésén elfogadta Manin lemondását és feloszlatta önmagát; létrejött ugyan egy ideiglenes kormány, de gyakorlatilag mindent a franciák irányítottak. Az októberben aláírt békeszerződésben Franciaország átengedte Velencét az osztrákoknak - Belgiumért cserébe. Az osztrákok 1798 januárjában vonultak be - a franciák addig is kifosztották a várost. A kormányzó, Sérurier tábornok még a várost szimbolizáló drágakőszemű oroszlánszobrot  és a székesegyház előtt álló álló híres  bronzlovakat (a negyedik keresztes hadjáratból származó hadizsákmányt) is Párizsba vitette (az oroszlán az Invalidusok elé került, a  négy ló  pedig később az austerlitzi diadalnak emléket állító  Carrousel téri diadalív tetejére -ahol most egy másolat áll)- ezek csak Napóleon bukása után kerültek visssza.

3) 1872. május 12: Telcs Ede szobrász születése Baján.

Ajánlja ismerőseinek...