Tanácskozás a világ sorsáról!

A mai napon - 2011 november harmadikán - a G20nak nevezett szervezet vezetői, vagyis a világ legerősebb gazdaságával rendelkező és legnépesebb országai összeülnek a franciaországi Cannes városában azért, hogy döntéseket hozzanak a 2008 óta tartó világválság megfékezése érdekében! A G20 "magját" a Föld 8 iparilag legfejlettebb állama alkotja, akik a következők: USA, Japán, Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Oroszország, és Kanada. Ők a G8-ak. Furcsa módon alapításkor, 1975-ben kimaradt közülük Kína, aki viszont mára a világgazdaság élre tört. A G20 további tagjainak sorában Kína következik, majd az ipari-gazdasági szempontból sorrendben következő legerősebb államok: Brazília, India, Mexikó, Ausztrália, Dél-Korea, Dél-Afrika, Argentína, Indonézia, Szaud-Arábia, Törökország! A huszadik tag maga az EU, pontosabban azon 23 európai ország (köztünk hazánk is) akik nincsenek a már említett listában felsorolva, vagyis akik nem tartoznak a G8-ba. Így a G20 valójában 42 országból áll. Gazdaságuk felöleli a világ bruttó nemzeti össztermékének 90 és a világkereskedelem 80 százalékát (ez tartalmazza az EU belső-kereskedelemét is). Szintén ezekben az országokban él a világ lakosságának kétharmada.

Ma a francia Riviéra egyik legelegánsabb üdülőhelyén, Cannes városában ülnek össze, mintegy 3 ezer résztvevővel. A két napos (november 3-4) tanácskozáson részt vesz a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is. A tanácskozás célja a válság megfékezésének megbeszélése, a nemzetközi valutarendszer reformja és a pénzügyi piacok további szabályozása, de mindenekelőtt az euróövezet adósságválsága. A Görögországban mára már az azonnali államcsőddel fenyegető, és további négy európai országban (Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország) gazdasági összeomlással fenyegető helyzet sürgős döntéseket kíván, melyek kihatással lehetnek a Földgolyó minden országára, így hazánkra is. A válság eltérő hatással jelentkezik a világ különböző államaiban, így például Kínát, Brazíliát és a néhány erős gazdaságú államot alig-alig érinti, míg Dél-Európában és Magyarországon a katasztrófa és végső összeomlás előszele is érezhető már. Ezen országokban bekövetkezhet az államcsőd!

Mi történik, ha bekövetkezik a legrosszabb, az államcsőd?

Ha egy állam, gazdasági okokból kifolyólag fizetésképtelenné válik, akkor nem képes többé törleszteni adósságait, és a belső pénzbeli kötelezettségeit sem tudja tovább teljesíteni. Nem tudja fizetni az állami tisztviselőket és közalkalmazottakat (tanárokat, rendőröket, katonákat, tűzoltókat, orvosokat, ápolókat ... stb), nem tudja fizetni a nyugdíjakat, a különböző segélyeket (GYED -et, GYES -t), az állami beruházásokat (útépítéseket, közvilágítást) az állami értékpapírok utáni kamatot, az állami kézben lévő vállalatok dolgozóit (pl: BKV, MÁV, MOL), így leáll a közlekedés és a benzin szolgáltatás, ezáltal szinte megáll az élet. (A közlekedés leállása kihat az élelmezésre, a kenyér és a létszükségleti cikkek eladására.) Összefoglalva elmondható, hogy az államcsőd olyan katasztrófát hozhat, mint egy háborús helyzet. Bár voltak már országok, melyek átéltek államcsődöket, legutóbb 2001-ben Argentína, ám ezek részleges és rövidtávú összeomlások voltak csupán. Külföldi tőkebehozatal szinte azonnal megmentette a helyzetet. Igazi és teljes államcsőd az elmúlt évtizedekben sehol nem történt. Napjainkban 4-5 ország áll közel hozzá, köztük Magyarország.

A november harmadikai G20 tanácskozás jelentősége

Sok múlik azon, hogy a világ 20 legjelentősebb állama milyen döntéseket fog ma hozni. Muszáj ugyanis valamit tenniük, mert a világ gazdasági tendenciái mindenki számára kedvezőtlen irányba mutatnak! Még Kína sem tud olyan eredményeket produkálni, mint 2008 előtt! Dönteniük kell a pénzpolitika kérdésében, és főleg arról, hogy az államcsődhöz legközelebb álló Görögországgal mit tegyenek!

Harmat Árpád

Ajánlja ismerőseinek...

Katasztrófa Japánban => A történelem legnagyobb földrengései

A XX. század ötödik legnagyobb földrengése volt Japánban

Pusztító erejű, a Richter skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti részét 2011 március 11- én. A katasztrófa a XX. század ötödik legerősebb földrengése volt, amit hatalmas szökőár követett, és ráadásul két japán atomerőmű meghibásodása is tetézte a tragédiát: az Onagava erőműben tűz ütött ki, a Fukusima reaktorhűtője pedig elromlott. Szombaton robbanás is volt az erőmű 1-es reaktoránál, hétfőn reggel pedig a 3-as reaktornál is. A reaktorok burka egyik esetben sem sérült meg, a környékről mégis 200 ezer embert evakuáltak. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a legerősebb sugárzás az erőmű 2-es és 3-as reaktorának közvetlen közelében 400 millisievert/óra volt. (Évi 100 millisievert sugárzás fölött alakulhat ki rákos betegség az emberi szervezetben. Ha valaki például 4 órát tölt egy 250 millisievert sugárzású helyen, az már nagy valószínűséggel sugárbetegséget kap.) A nukleáris veszélyről sokat elárul, hogy a francia nukleáris biztonsági hatóság a világtörténelem második legnagyobb nukleáris balesetének minősítené a japán katasztrófát.

A március 15-én közzétett hivatalos adatok szerint az eltűntek és halottak száma meghaladja a 10 ezret. Március 15 –én az esti órákig összesen 3373 halálos áldozata volt a földrengésnek és a szökőárnak, míg 6746 embert eltűntként tartanak nyilván, a sebesültek száma pedig közelítette a kétezret. A hatóságok aggodalmai szerint a halálos áldozatok száma meghaladja majd a 10 ezret, mivel nagyon sokan tűntek el, főleg Mijaga prefektúrában. A természeti csapás óta milliók vannak víz és fűtés nélkül miközben a térségben hiány van élelmiszerből, gyógyszerből és üzemanyagból is a helyi tudósítások szerint. A Credit Suisse becslése szerint minden idők legsúlyosabb természeti csapása érte Japánt, az anyagi kár több mint 14 trillió jen, vagyis 183 milliárd dollár. Eddig a Katrina hurrikán volt a rekorder: 71 milliárd dolláros kárt hagyott maga után.

Forrás: A metropol 2011 március 16 -i száma)

Ajánlja ismerőseinek...

Mi történik az arab világban? => Események 2011 elején

Mi történik az arab világban?

Az arab világ 2011 januárja óta forrong, ezt mutatja a TV, erről cikkeznek az újságok és ettől hangos a külföldi média is! Az USA, az Európai Unió és az ENSZ Bt február utolsó napjaiban, és feltehetően az elkövetkező hetekben is leginkább ezzel foglalkozik. Az arab országok egy részében a lakoság megelégelte a diktatórikus kormányzást, a nyomort és a politikai szabadságjogok teljes mellőzését. Ezúttal saját vezetőik, diktátoraik ellen fordulva lázadásokat, tüntetéseket, forradalmakat kezdeményeztek! Az egész Algériával kezdődött, ahol a lakóhelyek hiánya, az alapvető élelmiszerek árainak emelkedése és egyéb szociális problémák miatt már 2010 decemberében jelentős tüntetések kezdődtek. Az emberek a 12 éve (1999 óta) hatalmon lévő tekintélyelvű elnök, Abdel-Azíz Buteflika lemondását követelték. Az események  januárban a szomszédos Tunéziára is átterjedtek. Itt a megmozdulások résztvevői elsősorban a munkanélküliség, a korrupció, a szólásszabadság hiánya, az élelmezési gondok és az alacsony életszínvonal miatt mentek az utcákra. A folyamat Tunézia több városára is átterjedt, és a 23 éve államfő Zín el-Ábidín ben Ali elnöki pozíciójáról való 2011. január 14-ei lemondásához vezetett.

Az arab világ tüntetéssorozata Egyiptomban folytatódott, ahol 2011 január 25 -én egy forradalmi hullám keretében az ország lakossága a 30 éve uralmon lévő Hoszni Mubarak elnök ellen fordult. Kezdetben több tízezren vonultak fel Kairóban és az ország más nagyvárosaiban. Az egyiptomi tüntetők motivációi elsősorban politikai és jogi természetűek voltak. Ilyen volt a rendőri brutalitás, a szükségállapottal indokolt törvények, a szabad választások és a véleménynyilvánítás szabadságának a hiánya, a korrupció, valamint az olyan gazdasági kérdések, mint a magas munkanélküliség, az élelmiszerek magas inflációja, és az alacsony minimálbér. A tüntetések szervezői többek között szabadságot és igazságot, a rezsim végét, új kormányt és az egyiptomi nép érdekeinek képviseletét követelték. Végül 3 hét elteltével, február 11-én Omar Szulejmán alelnök bejelentette Mubárak lemondását, aki Kairót elhagyva a nyugodtabb légkörű Sarm es-Sejk-i üdülőhelyre húzódott vissza.

Ajánlja ismerőseinek...

Egyiptomi tüntetések => Egyiptom újkori története

Tüntetések kezdődtek Egyiptomban

Mintegy tizenötezer kormányellenes tüntető vonult fel kedden (2011 január 25-én) délután Kairóban, hogy a tunéziai eseményeken felbuzdulva az országot csaknem három évtizede vezető Hoszni Mubarak elnök távozását követelje; a tüntetők összetűztek a könnygázt és vízágyút is bevető rohamrendőrökkel.

Forrás: hvg.hu (2011.január 25)

Egyiptom újkori története

A modern Egyiptom történetének kezdetét általában 1882-re teszik, amikor Egyiptom de facto brit gyarmattá vált. Ez az állapot 1922-ig állt fenn, amikor hivatalosan függetlenné nyilvánították az országot. A brit csapatok azonban 1952-ig itt állomásoztak és csak ezután, Gamal Abden-Nasszer hatalomra kerülésekor vált valójában önállóvá az ország. Nasszer egypártrenszerű államszerkezetén történtek ugyan kisebb változtatások, de alapjaiban nem változott sem Anvar Szadat, sem Hoszni Mubarak jelenleg is tartó elnöksége alatt.

Brit megszállás kora: 1882-1952

1882-ben az európai uralmat ellenzők feszültséget keltettek a helyi vezetők körében; a legveszélyesebb ellenzékiek a hadseregből kerültek ki. 1881 szeptemberében egy nagyszabású katonai demonstráció Tawfik kedivét miniszterelnökének meneszétésére kényszerítette. 1882 áprilisában Franciaország és Nagy-Britannia hadihajókat küldött Alexandriába a kedive zavaros helyzetben való támogatására, ezzel egy fenyegető megszállás félelmét keltve az országban. Tawfik Alexandriába menekült, mert katonatisztek egy csoportja Ahmed Urabi vezetésével átvette a kormány irányítását. 1882 júniusában Egyiptom országban fennálló európai uralmat ellenző nacionalisták kezére került.

Ajánlja ismerőseinek...

Korea szétszakadása, története

2011 december 19-én meghalt a világ utolsó sztálinista diktátora, az 1994 óta hatalmon lévő, 69 éves Kim dzsong Il. Uralmát áthatotta az USA -val és hazája déli szomszédjával való folytonos szembenállás! Az utolsó háború közeli helyzet 2010 tavaszán volt, a Csonan csatahajó március végi elsüllyedésekor. Az említett időszakban a dél-koreai haditengerészet történetének legnagyobb szabású hadgyakorlatát hajtotta végre a félszigettől nyugatra elterülő Sárga-tengeren, melyet követően Észak-Korea elfogott egy déli halászhajót, majd a tengerbe lőtt a két ország vízi határvonala közelében.

Az ENSZ bejelentette: az északi fél beleegyezett egy a Csonan katasztrófának témájában zajló találkozó tető alá hozásába a két ország határán fekvő Panmindzsonban. A Csonan korvett 46 halálos áldozatot követelt katasztrófája óta már három hasonló találkozóra is sor került, azonban a két Korea álláspontjai nem közeledtek: Szöul – valamint az Egyesült Államok – Észak-Koreát vádolja a hadihajó megtorpedózásával, míg Phenjan visszautasítja a vádakat.

Forrás: kitekintő.hu (2010.augusztus 11)

Ajánlja ismerőseinek...

Orosz kémeket fogtak el az USA -ban! => Kémkedés a hidegháborúban

Orosz kémeket fogtak el az Egyesült Államokban

Az amerikai hatóságok letartóztattak tíz embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az USA -ban kémkedtek az orosz kormány számára (a döntéshozó körökbe megkísérelt beszivárgásokkal.) Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint éveken át tartó nyomozás után tartóztatták le a tíz feltételezett kémet. A bűncselekményért, amivel gyanúsítják őket, legfeljebb ötéves börtönbüntetés is kaphatnak. A kémkedésnek vannak ennél súlyosabb büntetéssel járó fokozatai is az amerikai törvények szerint.

A tíz ember közül nyolcat vasárnap vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy hosszú távú, fedett munkát végeztek amerikai területen. Két másikat azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek ebben a programban, és van egy 11. gyanúsított is, aki még szabadlábon van. Az egyelőre nem világos, hogy a gyanúsítottak hozzájutottak-e bármilyen titkos információhoz.

Az állítólagos kémek feladata az AP hírügynökség által idézett bírósági papírok szerint az volt, hogy döntéshozó körökben építsenek ki kapcsolatokat. Az Egyesült Államok törvényei szerint külföldi kormány számára csak úgy lehet legálisan ügynöki tevékenységet végezni, ha arról értesítik az igazságügyi minisztert.

A New York Times szerint a bírósági papírokból egy kémregénybe illő történet rajzolódik ki. Az állítólagos ügynökök rövidhullámú rádiókkal, láthatatlan tintákkal írt szövegekkel és rejtett adatokat tartalmazó képekkel kommunikáltak, és volt példa arra is, hogy egy vasútállomáson egymás mellett elhaladva cseréltek ki azonos külsejű táskákat.

Az igazságügyi minisztérium közleménye szerint a gyanúsítottakat éveken át tartó nyomozás eredményeként tartóztatták le. Közülük öten hétfőn jelennek meg egy manhattani bíróságon, hárman Virginia államban, ketten pedig Bostonban állnak bíróság elé.

Az ügy minden bizonnyal feszültséget okoz majd az Egyesült Államok és Oroszország viszonyában. Dmitrij Medvegyev orosz elnök épp múlt héten járt az USA-ban, és Barack Obama még egy helyi hamburgerezőbe is elvitte ebédelni, a hétvégén pedig a torontói G20-csúcstalálkozón is részt vettek mindketten.

A hír forrása: Origo.hu (2010 június 28)

Ajánlja ismerőseinek...

Konfliktus a tengeren Gáza partjainál => A Gázai-övezet rövid története

Konfliktus Gáza partjainál

Izraeli haditengerészeti kommandósok megostromolták hétfő hajnalban – 2010 május 31-én - a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottilla vezérhajóját, a török Mavi Marmarát. Az incidensben meghalt a vezérhajón utazó palesztinbarát aktivisták közül legalább kilenc, valamint sokan megsebesültek, köztük hat izraeli katona.

A hír forrása:nol.hu

Az esemény megértéséhez érdemes ismerni Gáza történetét, múltját, vagyis azt, hogy például Izrael mióta és milyen jogon birtokolja az övezetet, illetve miért vont blokádot a térség köré? Cikkünk a kérdésekre igyekszik válaszokat találni.

A Gázai-övezet

A Gázai-övezet egy nagyjából 360 km²-es partvonal a Földközi-tenger keleti partján, délen Egyiptommal, mindenhol máshol Izraellel határos. A nemzetközileg nem szuverén államnak tekintett, hanem Izrael részeként kezelt övezet körülbelül 41 km hosszú és 6-12 km közötti széles területen fekszik. Nagyjából kétszer akkora, mint Kolozsvár, de másfél millióan lakják – szinte csak palesztinok - közülük majdnem egymillió az ENSZ-nél regisztrált menekült. A népsűrűség a világon az egyik legnagyobb, több mint 4000 fő négyzetkilométerenként. A lakosok több mint fele a szegénységi küszöb alatt tengődik, az aktív korú népesség 40 százaléka munkanélküli. A területnek nincsenek természeti forrásai, gyakorlatilag nincs ipara, és krónikus vízhiánnyal küzd. Nevét legnagyobb városáról, Gázáról kapta.

Ajánlja ismerőseinek...

Katynra emlékezett az orosz és a lengyel kormányfő

Történelmi megbékélés Lengyelország és Oroszország között: a két ország miniszterelnöke együtt koszorúzta meg a katyni mészárlás áldozatainak síremlékét. 1940-ben mintegy 22 ezer lengyel tisztet és értelmiségit végeztek ki a szovjet biztonsági alakulatok, miután benyomultak Lengyelországba. A tömeggyilkosságokat a Szovjetunió 1990-ben ismerte el, és ma először vett részt orosz vezető az évfordulós megemlékezésen.

Forrás: hír-TV

Ajánlja ismerőseinek...