.
    

   

Kezdőlap

A Történelem klub némi szünet után (dec.21-márc.2) végre 2016 március 3 -án újra elindult! Ezúttal kicsit megújult design mellett, új tartalommal sőt új szolgáltatóval szerződve ám a régi, megszokott igényességgel és színvonallal! Legfőbb célunk továbbra is: a tudományos alapokon nyugvó, forrásközpontú és objektív történelemszemlélet képviselete illetve a tényszerű tájékoztatás, színvonalas cikkek, tanulmányok közzétételével.

------------------------------------------

Olümposz istenei

A görög mitológia szerint az idők kezdetén csak a végtelen tátongó űr, a Khaosz létezett. Később jött létre Gaia, a Földanya és Uranosz az ég istene. Kettejük legfontosabb gyermeke pedig Kronosz lett. Kronosz felcseperedve a jóságos Rheiát fogadta társul. Az ő szerelmükből születtek az Olümposz halhatatlan istenei: a szűzies Hesztia (latin neve: Vesta), a házasság és házi tűzhely védője; a fájdalmas Démétér (latin neve: Ceres), a termékeny föld istenasszonya; a tehénszemű, féltékeny Héra (latin neve: Juno); az alvilág félelemetes ura, Hádész (latin neve: Pluto vagy Dis); a végtelen halas tengeren uralkodó Poszeidón (latin neve: Neptunus) és végül az Olümposz későbbi fejedelme, Zeusz (latin neve: Jupiter), a mennydörgő. Zeusz története és életútja hívta életre sorra a további görög isteneket. A cikk róluk szóluk. ... FOLYTATÁS ...

Árpád fejedelem

A magyarság történelmének első kiemelkedő nagy alakja Árpád fejedelem volt, akit honfoglalásunk vezetőjeként tisztelünk és akinek dinasztiáját (Árpád-ház) a Magyar Királyság első, nemzeti uralkodó családjának ismerjük el. Kiemelkedő történelmi szerepe ellenére azonban kevés olyan dolog van Árpáddal kapcsolatban, ami bizonyított és tényként kezelhető. Nem ismerjük például születésének és halálának pontos időpontját, nem tudjuk ki lehetett édesanyja és nem tudjuk azt sem, hogy pontosan milyen minőségben került népünk élére. Az Árpáddal kapcsolatos kérdések közé tartozik az is, hogy neve miért nem bukkan fel az Árpád-házi uralkodók között, holott dinasztia-alapítóként és népünk egyik legelső nagy vezetőjeként kiérdemelte volna, hogy leszármazottai megemlékezzenek róla utódaik névválasztásakor. ... FOLYTATÁS ...

A hidegháború

A második világháborúban még szövetséges szovjetek és amerikaiak – akik Hitler ellen még hajlandóak voltak összefogni – a háborút követően ellenségekké váltak. Mivel politikai berendezkedéseik ellentétesek voltak – hisz az USA és szövetségesei a kapitalizmust, a szovjetek és szövetségeseik pedig a kommunizmust követték, szinte törvényszerű volt az elhidegülést. Az 1946 és 1989 közti időszakot, melyben az akkori két nukleáris szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió - illetve szövetségi rendszereik (NATO és a Varsói Szerződés) egymással versengtek és a másik fél elpusztítására készültek, hidegháborúnak nevezzük. A 43 évig tartó időszak öt jelentősebb nemzetközi konfliktust hozott. ... FOLYTATÁS ...

Nagy Lajos uralkodása

Az Anjou család sarjként, 1326 március 5 -én világra jött, Nagy Lajos király, aki Károly Róbert és Łokietek Erzsébet lengyel hercegnő házasságából született, kiegyensúlyozott Magyarországot vehetett át trónra kerülésekor. A kincstár tele volt, az államszervezet stabilan és jól működött, a magyar főnemesek pedig odaadó hűséggel készültek szolgálatára. Nagy Lajos 40 éven keresztül tartó uralkodása alig 4-5 kiemelkedő eseménnyel is jellemezhető, melyekre tanulmányainkból is jól emlékezhetünk: hadjáratok Nápoly és Dalmácia ellen, az Aviticitas (ismertebb nevén ősiség) kiadása, és a céhek illetve városok támogatása. Ha azonban sorban haladunk, akkor az 1342-ben trónra lépő uralkodó legelső feladata jelentette talán a legnagyobb kihívást az alig 16 éves ifjú számára. Legelső teendője ugyanis az úgynevezett „nápolyi kérdés” megoldása volt. Nagy Lajos apja révén (Károly Róbert) a nápolyi királyi család sarja volt. Károly Róbert Árpád-házi Mária (V. István lánya) és II. Anjou Károly unokájaként látta meg a napvilágot. ... FOLYTATÁS ...

Jeruzsálem ostroma

Éppen 917 éve zajlott a középkor egyik legvéresebb és legjelentősebb ostroma a muszlimok kezén lévő Jeruzsálem városának keresztesek által történő bevétele, mégpedig 1099 nyarán. Az esemény az első kereszteshadjárat sorsdöntő fordulata volt. Az első keresztes hadjárat közvetlen előzményének az 1095 –ös clermonti zsinat tekinthető. Az egyházi vezetőket a francia származású II. Orbán pápa (Odo de Lagery) hívta össze Clermont városába, ahol összesen tizenhárom érsek, kétszázhuszonöt püspök és több mint kilencven apát jelent meg a hívására. A zsinat legfontosabb része Orbán pápa lelkesítő beszéde volt arról, hogy a keresztény Európának kötelessége Jézus földjének visszaszerzése a muszlim szeldzsuk törököktől. ... FOLYTATÁS ...

Történelmi fogalmak

A történelmi fogalmak átfogó gyűjteményének összeállítása található cikkünkben, természetesen ABC szerinti rendezés szerint. Hasznos iskolai vizsgákra készüléshez, érettségihez, tanításhoz, illetve minden olyan esetben, mikor valaminek gyorsan utána kívánunk nézni. Az itt látható fogalomár jelenleg összesen 636 kifejezést tartalmaz, a történelem szinte teljes vertikumát átölelve! Igyekszünk gondoskodni arról is, hogy a gyűjtemény folyamatosan bővülni tudjon újabb és újabb kifejezésekkel. ... FOLYTATÁS ...

Terrorizmus az elmúlt évtizedekben

Napjainkban már szinte minden külföldi híradás a terrorizmusról szól. Tény, hogy a terror fenyegetettség szinte egész Európában érezhető. Az embereket napjainkban részben a félelem miatt egyre jobban érdekli ez a jelenség. Ugyanakkor felvetődik a kérdés: vajon a korábbi évtizedekhez képest valóban annyival több terrorakció történik e kontinensünkön, mint amennyire ezt az általános félelem tükrözi?  A kérdés megválaszolásához érdemes az egész évszázadon végigtekinteni. ... FOLYTATÁS ...